El kéne kezdeni megint írni. Annyiszor nekifogtam már, aztán pár hónap után el is múlt a kezdeti lelkesedés. 2016ban, valamikor ezekben a napokban kezdtem el írni ezt a blogot először, ami általában a panaszkodásról szólt, szóval nem volt valami érdekes. Voltak benne nagy kihagyások, sokszor hónapokig,nem volt bejegyzés. Amikor már nagyon kezdett kifújni az egész, és csak vergődés volt, hogy mégis tegyek ki valamit, jöttek a béna zenés posztok. Teljes értelmetlenség. És akkor még azon csodálkoztam, hogy

"juj, rossz a statisztikám".   

Le kéne róla szoknom, hogy folyton ezt lesem...De hát mi más adna visszajelzést? Az állandó nulla megtekintés szám, pedig kicsit sem ösztönző. Sőt! Inkább azt érzi ilyenkor az ember, hogy 

"Hagyni kéne az egészet! Ez nem neked való. Különben is, írásos blog?! Már mindenki , még a legkisebbek is, a Youtubeon nyomatják. Phh....Annyira maradi vagy! Haladj a korral! Nem, Youtube-on sem leszel érdekesebb, de legalább trendi. "

Szóval most lenne a blog körülbelül 4 éves. De ezt a múltat felejtsük el. Tiszta lap.  Próbáljuk meg, a fene se tudja, már, hogy hanyadjára. 

Amúgy hanyadjára vagy hányadjára? Sosem tudom eldönteni, hogy melyik a helyes. (Itt nekem a szerkesztőben mind a kettőt aláhúzza, hogy "hibás szó" Tanácsot bezzeg nem adna! Hát kösz!) 

Ilyenkor gondolom kéne ígéreteket tenni, hogy majd ezentúl kevesebb lesz a panaszkodás, nem lesz "szarazélet-szaramunka-mindenpasiszemét-ésmégkövérisvagyok" . Komolyan, erről szeret valaki olvasni?  Jó én igen, ha érdekel az illető.  Eddig jóformán csak panaszkodós vagy személyes blogjaim voltak, talám még "fangirlködő", de arra sokkal jobb és autentikusabb a Tumblr. Az speciel nekem csak azért van. 

Amúgy meg miről lehetne írni, vannak filmes blogok , zenés blogok, főzős blogok, politikai, gazdasági, orvosi...szinte kimeríthetetlen a forrás. Azt mondják, írj arról, ami érdekel, amiben jó vagy és/vagy tudsz segíteni másoknak is vele. OK! Tökéletes terv az újrakezdéshez.

" Na, lássuk csak, miben is vagyok  jó, mihez értek? "

"SEMMIHEZ" 

"Na, de csak jó vagyok valamiben? Mindenki jó valamiben. Legalább egy dologban...". 

" Én aztán tényleg semmiben!" 

Ezzel, így nehéz lesz dolgozni. De nem lehetetlen. Most elő kéne húzni a "lehetelen nem lézetik, csak akarni kell. " Meg " a kishitűség csak akadály az álmaidnak" , vagy valami hasonló pozitív vacak. (A bullshit szót akartam eredetileg használni) Na , az biztos, hogy nálam ilyet még csak nyomokban sem fogsz találni. Ez az motivációs tréner , meg "life coach" dolog nekem úgyis vörös posztó. Ne ide gyere idézetekért, meg pozitív energiáért. Látod, máris szűkült a kör. Ilyesmit itt valószínűleg soha nem fogsz találni. Az önbizalmadat sem edzem. Valószínűleg jó vagy, úgy ahogy vagy, max. a környezeted rossz, vagy te magad nagyítasz fel egy hiányosságot, amit lehet más észre sem vesz. Edzés vége! 

Oh, igen, még mindig nem kaptunk választ arra, hogy miről is fog szólni most akkor ez az egész. Na ez az amit még én sem tudok.